Könyvtárunk is csatlakozott az Állatbarát Könyvtár Programhoz, melynek segítségével felhívhatjuk olvasóink figyelmét a természetvédelem, állatvédelem fontosságára.
Az állatok iránti felelős hozzáállás forrása lehet egy jó könyv.
Az Állatvédelmi Oktatás Alapítvány nagyszerű kezdeményezése az Állatbarát Könyvtár Program és az Állatbarát Olvasó Kihívás, mely során az Állatbarát Könyvtárak ösztönzik arra az érdeklődőket, hogy 12 hónap alatt 12 állatokkal kapcsolatos könyvet olvassanak el.
Könyvtárunkban rendszeresen cserélődnek a kiemelt állványra készített könyvek, de a polcokról is lehet válogatni az állatokkal, állatvédelemmel kapcsolatos bőséges kínálatból.
A választást megkönnyítik majd a havi rendszerességgel megjelentetett könyvajánlók is. Az érdeklődőket állatbarát foglalkozásokra is várjuk majd.
Február
„Vagyunk úgy néha egy-egy állattal, hogy akaratlanul is kételkedünk-állat-e vajon? És szinte félünk tőle, mert hátha elvarázsolt ember.”
(Selma Lagerlöf)
Mint arról hírt adtunk, könyvtárunk is csatlakozott az Állatbarát Könyvtár Programhoz, célunk, hogy felhívjuk olvasóink figyelmét az állatvédelem, természetvédelem fontosságára.
Állatbarát Olvasó Kihívásunkban arra ösztönözzük olvasóinkat, hogy havonta egy állatokkal kapcsolatos könyvet olvassanak el.
Az olvasó kihívásban a február a barátság hónapja lett.
Akinek volt már háziállata, az pontosan tudja mekkora örömöt jelentenek is ők nekünk. Végtelen szeretetüknek köszönhetően boldogabbá teszik életünket, és bár gondoskodni róluk nem mindig a legegyszerűbb feladat, de a tőlük kapott tiszta szeretet minden erőfeszítést megér.
Februári barátságon alapuló könyvajánlónk: John Grogan: Marley meg én című műve.
Marley egy élettel teli, szeleburdi kutya, aki sokszor rossz fát tesz a tűzre, de egy szeretett, végtelenségig hűséges társ is, a Grogen család tagja. A mű minden jót és rosszat engedni láttat, hogy mit képviselhet, milyen szerepet tölthet be egy kutya egy család életében, az olvasó elé tárja az élet apró örömeit, és azt a fajta boldogságot és fájdalmat amit egy kutya okozni tud.
A Marley meg én egy szívmelengető történet, ami olykor könnyfakasztóan humoros, máskor torokszorítóan szomorú, de mindenekelőtt életszagú.
Március
Mint arról már olvashattak oldalunkon, könyvtárunk csatlakozott az Állatbarát Könyvtár Programhoz, mellyel célunk, hogy felhívjuk olvasóink figyelmét az állatvédelem, természetvédelem fontosságára.
Állatbarát Olvasó Kihívásunkban arra ösztönözzük olvasóinkat, hogy havonta legalább egy, állatokkal kapcsolatos könyvet olvassanak el.
Az olvasó kihívásban a március a méhek hónapja lett.
Ez a kihívás a méhek csodálatos világába enged betekintést.
A háziméh vagy mézelő méh a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött. Megporzó tevékenysége miatt az egyik legfontosabb haszonállattá vált. A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhfélék 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A méhek által termelt mézet évezredek óta használjuk. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja, a méhészetekben mézet, propoliszt, méhviaszt, méhpempőt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek.
A mérsékelt szélességi övben a háziméh a virágos növények fő beporzója. Magyarországon elég nagy még a méhsűrűség, hogy ezt a feladatot elvégezzék, de vannak országok, ahol a gazdák méhészeket bérelnek fel, hogy odavigyék birtokaikra a méhcsaládjaikat beporozni például a gyümölcsfákat, mivel eltűntek a természetes beporzók fészkeik lerombolása vagy a növényvédőszerek túlzott használata miatt.
A méz egészségünkre gyakorolt hatását nem is kell ecsetelni. A sejtek táplálásához szükséges minden anyagot tartalmaz, emellett természetes immunerősítő, baktériumölő, gyulladásgátló.
Egy méh élete átlagosan 40 nap. Ez alatt meglátogat több ezer virágot és munkája gyümölcse egy gyűszűnyi méz. Nekünk csak egy gyűszűnyi, a méhnek azonban egész élete munkája.
Pillantsunk hát bele a szorgos kis állatok életébe, munkájába, történetébe a könyvtárban.
Márciusi könyvajánlónk a témával kapcsolatban: MAJA LUNDE: A MÉHEK TÖRTÉNETE:
Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat…
Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el…
Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden…
Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?
A látszólag különálló részek a történet végén összeérnek, belátjuk, hogy minden mindennel összefügg, és megerősítést kapunk, hogy a múlt és a jelen sokkal nagyobb hatással van a jövőre, mint ahogy most azt elképzeljük.
Tematikus „állatbarát” polcunkon méhekkel és más állatokkal kapcsolatos könyveket találnak az érdeklődők:
Program
Március 13-án a sátoraljaújhelyi Deák Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény általános iskolásai látogattak el könyvtárunkba egy tavaszváró foglalkozásra az Állatbarát Könyvtár Program keretein belül.
Mivel itt a kikelet, érdeklődésüknek megfelelően a madarakról, illetve a visszatérő költöző madarainkról hallhattak új információkat, ügyesen oldottak meg feladatot és lapozgatták kapcsolódó ismeretterjesztő könyveinket, valamint a közelgő húsvét is terítékre került.
Április
Április a macskák hónapja az Állatbarát Könyvtár Programban:
Egyik kedvenc társunk, a macska, körülbelül tízezer évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának első ábrázolása Egyiptomban történt. Számos fajtája és színváltozata létezik, csupasz és farok nélküli változatait is kitenyésztették. Több, mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, és képesek vadon élve is fennmaradni. A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet. A 20. századra az egyik leggyakoribb háziállattá vált, a 21. század elejére a házi macskák létszáma világszerte meghaladta az ötszázmilliót.
Az április a bársonytalpúaknak van szentelve az Állatbarát Könyvtár Programban, Állatbarát Olvasó Kihívásunk is macskákról szóló csodálatos történet.
A polcokról pedig számtalan macskákról, tartásukról, tulajdonságaikról, jellemükről, emberhez való viszonyukról szóló könyvből válogathatnak a cicabarátok és az érdeklődők.
HIRO ARIKAWA: AZ UTAZÓ MACSKA KRÓNIKÁJA, A BÚCSÚZÓ MACSKA
Az utazó macska krónikája egy megrázó utazásra invitál, nemcsak főszereplője, Szatoru életének fontos állomásait járhatjuk végig vele és macskájával, hanem a lélek legmélyére is betekintést nyerhetünk. Szatoru megszelidíti és magához veszi a balesetet szenvedett kóbor macskát, akit Nanának nevez el, majd régi barátai közt keres új tulajdonost neki. Utazásuk közben egy eltéphetetlen macska-gazda kapcsolatnak lehetünk tanúi. A macska narrációja sok helyen humort csempész az amúgy megrendítő történetbe. A könyv csodálatos írás szeretetről, életről és múlandóságról, nemcsak macska rajongóknak.
A búcsúzó macska nem a könyv folytatása, sokkal inkább egy kis ráadás azoknak, akik szívesen olvasták Szatoru és Nana történetét. Most ők térnek vissza két csodálatos történetben a hét új macskás meséből álló válogatásban. A macskák ezekben az írásokban olykor túlságosan is emberszerűek, olyan hűségesek és szerető szívűek amilyennek mi, emberek képzeljük őket. A könyv a macskák mellett a szeretetről szól, bemutatva hogyan válnak családtaggá a cicák, milyen erős kötődés alakul ki gazda és háziállata közt, és az a csodálatos varázst magasztalja ami a macskákhoz, más emberekhez és az egész világhoz fűződő kapcsolatainkat a cicák révén belengi.
Május
Az orrszarvúfélék vagy régies kifejezéssel rinocéroszok öt ma élő nagy testű, afrikai vagy ázsiai páratlanujjú patás fajt tömörítő rendszertani család.
A növényevő orrszarvúk jellemzője a nagy méret, a homlok közepén fejlődő egy vagy két kisebb-nagyobb szaruképződmény („szarv”), az 1,5–5 centiméteres vastagságú, kemény bőr valamint a kiváló hallással és szaglással párosuló viszonylag gyenge látás.
Az egyedek átlagosan 40 évig élnek, és meglehetősen lassan szaporodnak. Emiatt az összes fajt – főleg a jávai és a szumátrai orrszarvút és különösen a vadon valószínűleg kihalt északi szélesszájú orrszarvút – súlyos veszély fenyegeti, mivel élőhelyük pusztul, és sok helyen a presztízsjavak közé sorolt, gyógyító erejűnek gondolt szarvaik miatt a mai napig illegálisan vadásszák őket.
Magyarországon három állatkertben lehet szélesszájú orrszarvúval találkozni:
A Budapesti Állatkertben egy bika (Zafriel) és két tehén (Lulu és Layla) él.
A Nyíregyházi Állatparkban egy fiatal hím egyed és egy szintén fiatal, egyenesen a Dél-afrikai Köztársaságból származó nőstény él.
A Veszprémi Állatkertbe 2007 nyarán költözött be egy idős hím, Pablo, aki később családot kapott, az akkor másfél esztendős Naruna, és anyja, Rebecca személyében. 2014-ben a Veszprémi Állatkert újabb orrszarvúbikával gazdagodott, ekkor érkezett Rafiki, a fiatal bika Hollandiából. 2017-ben egy orrszarvútehén érkezett, szintén Hollandiából, aki a Makoubu névre hallgat. 2020. február 14-én nagy öröm érte a Veszprémi Állatkert dolgozóit és látogatóit, ugyanis orrszarvúborjú született az állatkertben. Ő az első, természetes úton fogant szélesszájú orrszarvúborjú Magyarországon.
2017 nyarán futótűzként terjedt az internetes portálokon a hír: magyar ökológust ölt meg az orrszarvú Ruandában. Sokan akkor találkoztak először a 43 éves Gyöngyi Krisztián, kiskunhalasi ökológus, orrszarvúkutató nevével, holott ő már akkorra Afrika elismert természetvédői közé tartozott. Krisztián fiatalkori olvasmányai nyomán indult el az álmok útján először a tengerre, majd New Yorkon, Dublinon és Kenten át a fekete kontinensre. Önmagát megállás nélkül képezve, megannyi küzdelem után vált az orrszarvúk elismert szakértőjévé, és olyan emberré, akinek rendkívüli életereje és szenvedélyes elhivatottsága örök nyomot hagyott mindenkiben, aki csak ismerte őt.
Az Állatbarát Könyvtár Programban a május az orrszarvúk hónapja. Akik többet akarnak megtudni e veszélyeztetett fajról, válogassanak orrszarvúakkal, élőhelyeikkel kapcsolatos könyveinkből tematikus polcunkról.
Program
Május 2-án a Kazinczy Ferenc Általános Iskola kisdiákjai jártak könyvtárunkban egy zümmögős foglalkozásra. Tavasz révén a rovarokról, beporzásról és elsősorban a méhekről szóltak a találós kérdések, új ismeretek, vetítés és mesék. Ráadásul a szorgos kis méhecskét is elkészíthették a gyerekek.
Június
Az Állatbarát Könyvtár Program júniusi témája a VESZÉLYEZTETETT FAJOK.
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel súlyosan veszélyeztetetté válik.
A világ hatalmas technológiai forradalmon ment keresztül, ami hozzájárult városaink terjeszkedéséhez és az életszínvonal javulásához. Mindannyian tudjuk azonban, hogy a civilizáció mennyire nem mentes a hátrányoktól sem – különösen a föld faunájára nézve. A veszélyeztetett állatfajok száma folyamatosan növekszik, mivel továbbra is apasztjuk a természeti erőforrásainkat, és pusztítjuk a természetes élőhelyeket.
Bár a veszélyeztetett állatok témája már – sajnos – nem számít újdonságnak, az a sebesség, amellyel újabb és újabb állatok a leginkább veszélyeztetett fajok listájára kerülnek, minimum riasztó. A veszélyeztetett fajokról szóló törvény minden erőfeszítése ellenére 2007 óta csaknem megduplázódott azon állatok száma, amelyek veszélyeztetetté vagy súlyosan veszélyeztetetté váltak.
A Természetvédelmi Világszövetség legfrissebb listáján 147 517 faj szerepel, ezek közül besorolásuk szerint 41 459-et fenyeget kihalás, 9065 helyzete válságos, 16 094 faj a veszélyeztetett, 16 300 pedig a sebezhető kategóriában van. Az első ízben 1964-ben összeállított vörös lista 902 kihalt fajt tartalmaz, és 82 olyat, amely vadon már nem fordul elő.
Ide tartoznak azok az állatok, melyeknek nevét mostanában talán a legtöbbet hallottuk a híradásokból is, mint például a királypingvin, hegyi gorilla, kék bálna, jávai-és keskenyszájú orrszarvú, orangután, bengáli tigris, ázsiai elefánt, közönséges cserepesteknős és a sor sokáig folytatható.
Könyvtárunk állatvédelmi és egyéb polcain mindenki válogathat-nemcsak júniusban-az állatvédelemről, állatokról, természetvédelemről szóló művekből. Olvassunk, érdeklődjünk, tájékozódjunk, hogy tenni is tudjunk ha arra kerül a sor élőhelyünk védelmében.
Az Állatbarát Olvasó Kihívás júniusi könyve:
JANE GOODALL-DOUGLAS ABRAMS: A REMÉNY KÖNYVE
Dr Jane Goodall, a Jane Goodall Intézet alapítója, az Egyesült Nemzetek Szervezetének békenagykövete, 1960-ban, 26 évesen a mai Tanzániában a gombei erdőségekbe, a vadon élő csimpánzok világába merészkedett. Poggyászában jószerint csupán jegyzetfüzetével, messzelátójával és a vadon iránti határtalan lelkesedésével vágott neki a nagy ismeretlennek, hogy megmutassa az emberiség legközelebbi élő rokonainak életmódját. A csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseivel és kilencvenedik évéhez közeledve is fáradhatatlan környezetvédő munkájával, hatvanévnyi kutatómunkájával pályafutása a világ legelismertebb élő tudósai közé emelte.
A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat abba, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. Felelveníti utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást.
Négy szegletköve van a Goodall-féle reménynek, s a beszélgetések tulajdonképpen ezeket fejtik ki. Az első ok, a bámulatos emberi értelem, ami töretlen fejlődésnek van kitéve. Ezt mutatja be a kutatónő saját meglátása szerint, számos példát hozva életéből.
A második ok a természet szívóssága, amely hajmeresztő dolgokat produkál. Ennek okán mutatja be például a 2001-es ikertornyok összeomlásakor romok alá temetett díszkörtefát, melyet egy takarítómunkás egy hónappal a történtek után ásott ki. A pusztulásra ítélt fa azonban sebzetten, megégve és félig elpusztulva, de tovább élt, és húsz évvel a történtek után visszakerülve eredeti helyére, virágba borulva nem engedi, hogy elfelejtsük az élet szívósságát.
A remény harmadik oka a fiatalság ereje, hirdeti a szerző. Az idős asszony tisztelettel és csodálattal beszél a következő generációkban rejlő lehetőségekről. Ennek kapcsán mutatja be a „Rügyek és gyökerek” programot, melyet 1991-ben Tanzániában hívott életre, hogy a fiatalok csoportokat alkotva aktívan tegyenek környezetük védelmének érdekében.
S végezetül a remény negyedik szegletköve a tántoríthatatlan emberi lélek, mely minden nap igazolja végtelen erejét.
A világunknak sosem volt még ekkora szüksége a reményre…….
