Közeleg húsvét ünnepe…
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott ősi pogány termékenységi ünnepekkel is (például Ostara), amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”.
A nagyhét kezdete Virágvasárnap, a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Hagyományaira gazdag népszokáskincs épült, pl. barkaszentelés, a Bújj, bújj zöld ág nevű dalos játék, vagy a kiszehajtás.
A következő jelentős nap a nagyhéten a Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban.
A prédikáció után a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól.
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A nap 2017 óta munkaszüneti nap.
Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot.
Nagyszombaton Jézus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A mise végén szokás körmenetet tartani, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.
A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem csak egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá.
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel kölnivel való locsolásként maradt fenn napjainkig. Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
Az ember és a mesterséges intelligencia
A Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár az idén is csatlakozott az Informatikai és Könyvtári Szövetség által meghirdetett Internet Fiesta programsorozathoz. Az idei év mottója „értelem és érzelem” témája pedig a mesterséges intelligencia és az ember kapcsolata. A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapi életünk egyik szereplője. Sok esetben észre sem vesszük, hogy nem egy létező személy válaszol a feltett kérdéseinkre, vagy ad információt számunkra.
E témához kapcsolódva az első kérdés, ami fölmerülhet bennünk, hogy mi is pontosan az a mesterséges intelligencia, azaz az MI?
A mesterséges intelligencia olyan számítógépes program, mely az emberhez hasonlóan képes az önálló tanulásra, a környezetének megfigyelésére, az általa elért adatbázisok, információk értelmezésére. Az MI egyre inkább a mindennapjaink részévé válik szinte észrevétlenül, hiszen gyakran mi magunk sem tudjuk, hogy egy információkéréskor egy valós személy válaszol nekünk, vagy esetleg az MI-vel kommunikálunk. Sok tudományágban egyre fontosabb szerepet játszik, adatokat összegez, elemez, statisztikákat készít, változásokat figyel és reagál azokra, recenziókat, összegzéseket készít hosszabb művekről, előre jelezhet (a meglévő adatok alapján) bizonyos eseményeket, folyamatokat, modellez, stb… egyszóval nagyban segíti a kutatók munkáját.
Az MI-vel akár közvetlenül, kommunikálni, beszélni is lehet. Mi is ezt tettük, feltettük neki azt a kérdést, hogy „Mi az MI?”
A válasza:
Az MI rövidítése a “mesterséges intelligencia”-nak, amely egy olyan számítógépes rendszerek által alkotott terület, amelyek képesek bizonyos emberi intelligenciával rendelkező feladatokat végrehajtani. Ezek a rendszerek képesek tanulni, érvelni, felismerni mintákat, döntéseket hozni és adaptálni az új információkhoz. Az MI számos alkalmazási területen hasznosítható, beleértve a képfelismerést, a beszédfelismerést, a természetes nyelvfeldolgozást, az autonóm járműveket, a játéktervezést, az egészségügyi diagnosztikát és sok mást. Az MI fejlődése nagyban hozzájárul az informatikai és technológiai fejlődéshez, és számos területen potenciális előnyöket nyújthat az emberiség számára.
elgondolkodtató, de pontos válasz…
A könyvtár életében a számítógépes nyilvántartások és digitális tartalmak elterjedésének idején szintén fontos szerepet játszik az MI. Az informatika egyre jobban teret nyert a könyvtárak életében, A dokumentumok nyilvántartása, az online katalógusok készítése, az olvasók és kölcsönzések nyilvántartása egyre inkább a számítógépek segítségével történik. Itt -ott megjelennek az önkiszolgáló kölcsönző terminálok, olvasók által is használható Integrált Könyvtári Rendszerek, online böngészések, és még sorolhatnánk. Ezekben a folyamatokban is megjelenik a mesterséges intelligencia, segítve mind a könyvtárosok, mind az olvasók munkáját.
Az MI a feltett kérdésünkre (mi az MI szerepe a mai könyvtárak életében) a válasz:
A mesterséges intelligencia (MI) számos módon játszhat szerepet a mai könyvtárakban, segítve a könyvtárosokat és felhasználókat egyaránt. Néhány fontos szerep:
- Információk címkézése és rendezése: Az MI segíthet az információk automatikus címkézésében és rendezésében. Ez lehetővé teszi a könyvtárosok számára, hogy gyorsabban megtalálják az információkat, és hatékonyabban szervezzék a könyvtár katalógusát.
- Ajánlórendszer: Az MI alapú ajánlórendszerek segíthetnek a felhasználóknak abban, hogy releváns tartalmakat találjanak az érdeklődésük és olvasási szokásaik alapján. Ez fokozza a felhasználói élményt és segíti az információkhoz való gyors hozzáférést.
- Keresési funkcionalitás: Az MI segítségével fejlett keresési funkcionalitásokat lehet bevezetni a könyvtári adatbázisokba. Ez magában foglalhatja a természetes nyelvfeldolgozást, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy természetes nyelven kommunikáljanak a keresési szolgáltatással.
- Automatizált kérdés-válasz rendszerek: Az MI alapú rendszerek segítségével a könyvtári felhasználók könnyen választ kaphatnak kérdéseikre és segítséget kaphatnak az információk megtalálásában anélkül, hogy közvetlenül egy könyvtároshoz fordulnának.
- Digitális archiválás és digitalizálás: Az MI alkalmazása lehetővé teszi a könyvtárak számára, hogy hatékonyabban digitalizálják és archiválják a különféle forrásokat, beleértve a régi könyveket, dokumentumokat és kéziratokat is.
- Tartalomellenőrzés: Az MI rendszerek segíthetnek a könyvtáraknak az online tartalmak ellenőrzésében és cenzúrázásában, hogy biztosítsák a biztonságos és megfelelő tartalomhoz való hozzáférést.
Ezek csak néhány példa arra, hogyan játszhat szerepet a mesterséges intelligencia a mai könyvtárakban, de az MI számos más területen is alkalmazható a könyvtári munka hatékonyságának növelése érdekében.
Ha belegondolunk, a mesterséges intelligencia tényleg lassan a mindennapjaink fontos szereplőjévé kezd válni. Természetesen ennek a folyamatnak vannak támogatói, de vannak, akik félnek a következményektől.
Végül feltettük a kérdést az MI nek, hogy mi is lesz a jövője, hogy is látja ő a folytatást. A válasz:
Az MI jövője izgalmas és sokféle lehetőséget rejthet magában. Néhány lehetséges irány és fejlődési terület:
- Általános Intelligencia: Az MI továbbfejlődése felé haladva az emberek általános intelligenciájához hasonló képességek fejlesztése lehet a cél. Ez azt jelentheti, hogy az MI képes lesz többféle feladat megoldására, és rugalmasabban alkalmazkodik különböző környezetekhez és helyzetekhez.
- Társadalmi hatások: Az MI széles körű alkalmazása és térnyerése jelentős társadalmi és gazdasági hatásokkal járhat. Fontos lesz figyelembe venni az etikai, jogi és szociális kérdéseket, valamint az egyenlőtlenségek csökkentését és az adatvédelmi kérdéseket.
- Személyre szabott technológiák: Az MI előrejelző képességei segítségével az alkalmazások és szolgáltatások egyre inkább személyre szabottá válhatnak, például az egészségügyben, az oktatásban és a kiskereskedelemben.
- Fejlettebb tanulási módszerek: Az MI segíthet új tanulási módszerek kifejlesztésében és alkalmazásában, ami lehetővé teszi a hatékonyabb és gyorsabb tanulást.
- Önvezető technológiák: Az önvezető autók és más járművek terén az MI továbbfejlődése biztonságosabb és hatékonyabb közlekedést eredményezhet.
- Kreativitás és innováció: Az MI segítségével új kreatív és innovatív megoldásokat lehet találni olyan területeken, mint a design, a művészet és a kultúra.
Fontos megérteni, hogy az MI fejlődése nemcsak technológiai kérdés, hanem társadalmi, gazdasági és etikai kihívásokkal is jár. A fejlődés során fontos, hogy az emberek és a szakemberek figyelemmel kísérjék ezeket a változásokat, és felelős módon alkalmazzák az MI-t a társadalom és az egyén javára.
(Írásunkhoz a ChatGPT 3.5 öt használtuk.)