BORIS JOHNSON: A CHURCHILL TÉNYEZŐ : HOGY CSINÁL EGY EMBER TÖRTÉNELMET?
Ha napjaink legikonikusabb brit politikusát szeretnénk megtalálni, szinte biztos, hogy először Boris Johnson neve kerül elő. Ha a 20. század legikonikusabb politikusát szeretnénk megtalálni, szinte biztos, hogy először Sir Winston Churchill neve kerül elő. Így talán nem meglepő, hogy Boris Johnson Churchillről szóló könyve is kiemelkedik, vagy csupán kilóg? a számtalan Churchill életrajz közül.
Maga az író is egyszerre történész, politikus, királyi felmenőkkel rendelkező, ugyanakkor kijelentéseivel és viselkedésével egyaránt megosztó személyiség. Londoni polgármesterként, majd miniszterelnökként egyaránt nagyívű elképzeléseket igyekezett megvalósítani, ugyanakkor mint „politikai dandy” megosztotta választóit. Ilyen írói háttérrel született meg 2015-ben A Churchill tényező című könyv. A 20. század első felében a hanyatló Brit birodalom politikai életében talán hasonló „dandynek” tekintették a mind viselkedésével, mind kijelentéseivel megosztó Winston Spencer Churchillt, az angol elit jellegzetes képviselőjét.
Churchill családja is a legelőkelőbbek közé tartozik, katonai és politikai pályafutása egybeesett a brit birodalom hanyatlásával, az első világháborúban az admiralitás első lordjaként a nevéhez fűződik az egyik legnagyobb háborús kudarc a Gallipoli sikertelen invázió, mely katonák tízezrei életét követelte. Ugyanakkor e politikus vált Anglia megmentőjévé, mikor makacsságával, eltökéltségével, előrelátásával szinte mindenkivel szembe menve akadályozta meg, hogy Anglia bármiféle békét kössön a náci Németországgal.
Johnson, mint aki tökéletesen ismeri és eligazodik a társadalmi politikai háttéralkuk és mögöttes erők szövevényében, pont ezt az ellenállhatatlan erőt helyezi műve középpontjába, olyan oldalról mutatva be a kor történéseit és szereplőit, amely oldalról kevesen ismerhetik azokat. A könyvben elsősorban az események hátterén keresztül vizsgálhatjuk Winston Churchill döntéseit, cselekedeteit, talán más, teljesebb képet kapunk a kor legnagyobb politikusáról, életéről, sikereiről és bukásáról.
Ezt a könyvet nem csak történelemkönyv, hanem egyúttal egy szórakoztató olvasmány is, ahol legalább annyira ismerhetjük meg az írót, mint a főhősét.
JOHN STEINBECK: ÉDENTŐL KELETRE
Steinbeck egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig, valamint mérföldkő a családregény irodalomban.
Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át-meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő, s a történet végén felragyogó erős, igaz érzés, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete.
A mű a Káin-Ábel történet modern változata-két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal.
Monumentális családregény, amely mintegy ötven éven át kíséri két család három generációjának életét. Steinbeck a legrégibb, Bibliából ismert testvérpár történetére fűzte fel a mű cselekményét, miként mérgezi meg a féltékenység, az irigység, a gonoszság, a sértettség generációkon át a testvéri kapcsolatot, s hogy lehetséges-e felülkerekedni valaha mindezeken a jóság, a részvét, a lelkiismeret és a szeretet révén.
A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. Közben kirajzolódik a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója.
A gyakran komor események ellenére a mű végső kicsengése optimista: az édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert akarata és választása szabad, így felülkerekedhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain.
KATE QUINN: A VADÁSZNŐ
A vadásznő a II. világháborúba, és annak befejezése utáni időszakba kalauzolja az olvasót, központjában a szovjet női pilótaezred történetével, és a háború utáni nácivadászattal.
Három szálon követhetjük a történetet, oda és vissza ugrálva a háború utáni és alatti időszakba, a középpontban három női karakterrel és egy haditudósítóból lett nácivadásszal.
Ez alkalommal nem az áldozatokon és a rémséges háborús eseményeken van a hangsúly, hanem a háborús bűnösökön, akik mindezekért felelősségre vonhatóak.
A háború alatti és utáni események egyik fő szereplője Nyina, a Szovjet Légierő pilótája. A szibériai lány a mélységekből küzdi fel magát a felhőkig, hogy új célokra találjon az éjszakai bombázóalakulat tagjaként. Cselekményszála végigvonul a történeten, a háború után a brit haditudósító Iannal és társával egy háborús bűnös felkutatására készülnek, a kegyetlen és veszélyes vadásznőére, vagyis Die Jagerinére. Egy másik szálon a felnőttkor kapujában álló amerikai lányt ismerünk meg, Jordant, akinek édesapja feleségül vesz egy csendes, háborús menekült osztrák asszonyt. A kívülről tökéletesnek tűnő nőben azonban van valami nyugtalanító, rossz érzést keltő, aki fényképezőgépe segítségével fedezi fel mostohaanyja titokzatos és eltemetett múltját, veszélybe sodorva mindent, ami fontos számára.
A könyv erőssége karaktereiben rejlik, a nők viszik a történet vezérfonalát. A jól kidolgozott jellemek mellett az alapos háttérmunka is kifogásolhatatlan. Számos olyan elemmel rendelkezik a könyv, amelyet valós személyek és események ihlettek, például az Éjszakai Boszorkák becenevű 588. Szovjet Éjszakai Bombázóezred és története.
Maga a téma, a háború és a háborús bűnösök elfogása, rendkívül nehéz, de az író nő egy akciódús, pörgős cselekményű, izgalmas nyomozássá formálta A vadásznőt, ahol a különböző szálak végül mesteri módon találkoznak össze.
ÁCS MARGIT: ÉLET A PURGATÓRIUMBAN
Ács Margit az ELTE magyar-történelem szakán szerzett tanári diplomát, a hetvenes évektől van jelen az irodalomban, tanulmányokkal, kritikákkal, novellákkal, elbeszélésekkel. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Ebben a novellisztikus regényében női szemmel, női sorsot írt meg. anyák, nagyanyák, barátnők sorakoznak elő, a háború utáni Budapest tipikus figurái, küzdelmes helyzetekkel viaskodva. Ahogy halad előre a történet, úgy bővül a szereplők köre, és kibontakozik egy többgenerációs tabló, melynek középponjában egy Boriska nevű lány áll.
Boriska kislánykorában úgy képzeli el a világot, hogy fönt van a menny, lent a pokol, közte a purgatórium, vagyis a földi életünk. Ez bűneink és ugyanakkor a vezeklés helyszíne. Leginkább pedig azok ellen vétkezünk, akik a legközelebb állnak hozzánk: szülők, testvérek, szerelmek, barátok, rokonok. Szerencsére ez a hármas keret szétfeszíthető, hiszen az élet nem csak szenvedésből áll. A küzdelmek mellett jócskán adódnak örömök, sikerek is. Boriska valóban megjárja a purgatóriumot, hiszen a lány legszebb éveit az ávós zaklatások, a gimnáziumból való kizárás határozza meg, és az ellenforradalmi tevékenység bélyegét viselve támasz és családi háttér nélkül küzdi fel magát az értelmiségi körökbe. De ott is a besúgónak állt barátok árulása, a számításból és karrierféltésből elkövetett mulasztások, a hűtlenség és az emberi gyengeségek változatos formái várják.
Ez ellen csak lázadni lehet. S feloldódhat- e a sok feszültség a szeretetben és a családban? Az összetartozás érzése Boriskát is egész életén át elátkozott-áldott családjához láncolja és kiteljesedő élet terem körülötte a purgatórium földjén.
Ács Margit ezzel a regényével felsorakozott a legjelentősebb női prózaírók sorába, olyan alkotók közé, mint például Kaffka Margit, Szabó Magda vagy Jókai Anna.
FREYA SAMPSON: AZ UTOLSÓ KÖNYVTÁR
Csodálatosan szívmelengető és felemelő történet a kedvességről, az összefogásról és a szeretetről – Clare Pooley
Elragadó tanúságtétel az olvasás, a könyvtárak és a barátság megtartó ereje mellett – Booklist
A könyv, egy könyvtár megmentéséről szól, de egy nem mindennapi szereplőgárdával. Ezáltal könnyed, szórakoztató olvasmány, ami sokszor drámai, sokszor megható és szívbe markoló. A helyszín, egy bájos angol kisváros, furábbnál furább lakóival. A történet főhőse a 28 éves June, aki segédkönyvtárosként dolgozik Chalcotban, abban a faluban, ahol felnőtt és abban a könyvtárban, ahol az édesanyja is dolgozott. June éli az egyhangú, már-már unalmasnak mondható életét. A munkahelyén könyveket ajánl és kölcsönöz a falu lakóinak, szabadidejében pedig bevackolja magát egy jó könyvvel és olvas.
„Csak arra vágyott, hogy hazamehessen, felvehesse a pizsamáját, és elrejtőzhessen egy könyv lapjai között.” Ennek megfelelően az embereket mindig a regények szereplőihez hasonlítja. Imádott édesanyja elvesztése óta azonban benne ragadt a gyászban, minden álmát maga mögött hagyva. Ízlése is meglehetősen konzervatív. Egy régi barát, a helyi kifőzde tulajdonosának ügyvédként praktizáló fia, meg egy kis romantikus vonzalom megjelenése is kell ahhoz, hogy kicsit kalandozzon és kézbe vegyen modernebb köteteket is. A könyvtár az élete, a könyvekkel és az olvasókkal együtt. Megismerjük a rendszeres látogatókat. Többek között Stanley Phelpst, az idős úriembert, aki a nyitás után az első, aki belép és elfoglalja állandó, megszokott helyét. Mrs. Branswortht, a mindenevő és mindent elolvasó hölgyet és Leilát, a faluba csak nemrég érkező és angolul igen gyengén beszélő fiatalt, akinek szinte az egész életét jelenti a napi könyvtárlátogatás és beszélgetések June-nal. Ezeket a jellemző és néha vicces karaktereket, a sokféle olvasót, csakúgy, mint a valóságban, bármelyik könyvtárban megtalálhatjuk. Felismerjük a folyton segítséget kérő internetezőt vagy azt az olvasót, akinek sosem elég jó semmilyen kötet, amelyet kikölcsönzött.
June szeretett munkahelyét és az olvasók kedvelt helyét azonban a bezárás fenyegeti. Erre a hírre viszont egy olyan összetartó közösség alakul, amelynek tagjai úgy harcolnak a Chalcoti Könyvtárért, mintha ez lenne az utolsó könyvtár a földön. Kiderül, hogy mindenkinek milyen sokat jelent ez a béke szigetével egyenlő hely és igazán szívmelengető látni, hogy az egymástól teljesen különböző személyiségű és sorsú emberek ugyanazon cél érdekében milyen kitartóan tudnak küzdeni. Megfigyelhetjük még, hogy ennek következtében az önbizalomhiányos, félénk, „kontyos és kardigános” June, milyen jellemfejlődésen megy keresztül.
A regényben pedig elhangzik a címadó kulcsmondat is, hogy igen, egy könyvtár nem egyenlő csak a könyvek és az azokat használó látogatók sokaságával, hanem egy nagyon fontos közösségi tér a helyi emberek számára és ezért kell úgy harcolni érte, mintha a világ utolsó könyvtára lenne.
ELIF SHAFAK: AZ ELTŰNT FÁK SZIGETE
Az eltűnt fák szigete gyönyörűen megírt, magával ragadó történet. Az írónő egy mély, igaz szerelem történetén keresztül meséli el, hogy mennyire meghatározzák az embereket a gyökereik, milyen károkat okoz az ellenségeskedés, a polgárháború, a gyűlölet. A regény fő kérdése, hogy kell-e beszélni a múltról vagy az új generációnak nem kell tudnia az őseik életét beárnyékoló tragédiákról.
Mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában, az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak és egy török lánynak, Defnének, hogy felülírják a gyűlölet törvényét a szerelem törvényével? Évtizedek telnek el, mire sorsuk beteljesülhet. A traumák azonban velük élnek. Lányuk, a gimnazista Ada fel tudja-e dolgozni a kettős identitás terhét?
A könyvből megismerjük Ciprus történelmét, kultúráját, hiedelemvilágát. A ciprusi vendéglőből Londonba telepített és a téli vihar elől a föld melegébe menekített, elásott fügefa monológjából kapunk mélyebb rálátást a politikai és történelmi eseményekbe. A bölcs és mindentudó fügefa mondja el a kulcsfontosságú dolgokat is, amik a főszereplők életéhez kapcsolódnak. Csodálatos, szívmelengető könyv, amely fontos kérdéseket is boncolgat.
GENEVIEVE GORNICHEC: A BOSZORKÁNY SZÍVE
A boszorkány szíve című könyv egy rendkívül hangulatos, lebilincselő regény. Az északi mitológia újragondolása, átdolgozása. Megújítva meséli el a teljes Ragnarököt. Érdekessége, hogy úgy olvashatjuk, mint egy jelenkori szerelmi történetet, ahol a középpontban a hűség és árulás, a barátság és bosszú, a veszteség és remény állnak. Mögötte kirajzolódnak az északi istenek alakjai, a kilenc világ, Asgard, Vaserdő és Óriáshon.
A regény főhőse Angurboda, egy különös boszorkány, nevének jelentése bánathozó. A történet elején száműzöttként él Vaserdőben, de emlékei vannak arról, hogy valamikor nem Angurboda volt, hanem Gullveig, a látnok és vajákos boszorkány. Ódin, a legfőbb isten azzal büntette meg, hogy máglyára vetette, mert nem volt hajlandó megmutatni neki a jövőt. Ő azonban újjászületik, immáron harmadjára éli túl az égetést. A távoli erdőben találkozik Lokival, az alakváltó istennel, Ódin vértestvérével, akivel egymásba szeretnek. Három különleges gyermekük születik, különleges sorsokkal. Az első Hel, aki később az alvilág űrnőjévé válik. A lány felső teste él, de az egyik lába üszkösödik. A második gyermeke Fenrir, a farkas, aki szüleivel úgy beszélget, hogy azok a fejükben hallják a hangját. Harmadikként egy kígyó születik, Jörmungand. A világ végén, Ódin mindent látó szeme elől rejtve neveli őket Angurboda szeretettel, alakjuktól függetlenül elfogadva őket gyermekeinek. Nem is viselkednek szörnyként addig, amíg, az apjuk, Loki nem nevezi őket annak a jelenlétükben. Ezt nem tudják megbocsátani, és valóban olyan szörnyekké válnak, mint amilyennek az apjuk látja őket. Ahogy a boszorkány kezdi visszanyerni látnoki képességeit, rádöbben, hogy az életük veszélyben van. Hamarosan el kell döntenie, hogy elfogadja saját és családja végzetét vagy fellázad és megváltoztatja a jövőt.
Lassan kibontakozó emberi kapcsolatok, érzések mellett izgalmas történések folyama a regény. Az író által megteremtett világ, a mágikus képességek és azok leírásai nagyon szemléletesek. Az északi mitológia napjainkban nem csak az irodalomban, hanem filmekben is hódít.
A szerző, Genevieve Gornichec történész, A boszorkány szíve első regénye. Érdekesség még, hogy a könyv borítója az eredeti kiadás borítója. Az északi mitológiában kevésbé jártasak számára pedig, a könyv végén függelék ismerteti röviden a szereplőket, helyszíneket. Aki szereti a skandináv mitológiát, az elvont, misztikus történeteket, azoknak kötelező olvasmány.
MIKA WALTARI: TURMS, A HALHATATLAN
Mika Toimi Waltari (Helsinki, 1908. szeptember 19. – Helsinki, 1979. augusztus 26.) finn író, a 20. század egyik kiemelkedő történelmi regényírója volt. Bár más fajta műveket is alkotott, mint például krimit, színdarabot, kisregényt, de nagyívű történelmi regényeiről vált ismerté. Leginkább az olvasók a Szinuhe című Egyiptomban, Ekhnaton fáraó idejében játszódó művét ismerik világszerte, melyet 1954-ben Michael Curtis (Kertész Mihály) rendezésével filmesítettek meg.
Történelmi regényeire jellemző, hogy a főhős életútján keresztül mutatja be az adott történeti korszakot, a kimagasló eseményekbe belesodródó, belekeveredő útkereső ifjú főhős szemével láttatja azokat a meghatározó eseményeket és személyeket, amelyek, vagy akik a korszak alakulását befolyásolták.
Ilyen regényhős Turms, a Turms a halhatatlan című könyv főszereplője, aki a regény elején egy villámcsapás következtében elveszíti emlékezetét, s innentől követhetjük nyomon az életútját, azt, hogy a főhős igyekszik rájönni, ki is ő valójában. A kisázsiai ión felkeléstől a Ladé-i tengeri csatán át a Krisztus előtt 5. századi földközi tengert bejárva jutunk el Szicíliába, majd a frissen megalakult római köztársaság érintésével az etruszk városokig. Turms szemével e hosszú utazás során megismerkedhetünk a kor politikai és történelmi eseményeivel, a különböző népekkel és szokásaikkal, valamint a kor vallási és utazási szokásaival egyaránt. A főhős társai között ugyanúgy megtalálható a száműzött spártai harcos, a görög tengerészből lett kalózvezér, mint a világot reálisan szemlélő Kos szigetéről származó orvos, valamint a hívságokat kergető egykori templomi papnő.
Az utazás végén Turms, a főhős számos viszontagság után rátalál helyére a világban, rájön arra, hogy mi az, ami igazi értéket képvisel a szemében. A könyv egyszerre szórakoztat, ismertet meg egy elfeledett kor mindennapjaival, ugyanakkor talán mi is elgondolkozunk, hogy mi is fontos az életben számunkra.
GENEVIEVE GORNICHEC: A BOSZORKÁNY SZÍVE
A boszorkány szíve című könyv egy rendkívül hangulatos, lebilincselő regény. Az északi mitológia újragondolása, átdolgozása. Megújítva meséli el a teljes Ragnarököt. Érdekessége, hogy úgy olvashatjuk, mint egy jelenkori szerelmi történetet, ahol a középpontban a hűség és árulás, a barátság és bosszú, a veszteség és remény állnak. Mögötte kirajzolódnak az északi istenek alakjai, a kilenc világ, Asgard, Vaserdő és Óriáshon.
A regény főhőse Angurboda, egy különös boszorkány, nevének jelentése bánathozó. A történet elején száműzöttként él Vaserdőben, de emlékei vannak arról, hogy valamikor nem Angurboda volt, hanem Gullveig, a látnok és vajákos boszorkány. Ódin, a legfőbb isten azzal büntette meg, hogy máglyára vetette, mert nem volt hajlandó megmutatni neki a jövőt. Ő azonban újjászületik, immáron harmadjára éli túl az égetést. A távoli erdőben találkozik Lokival, az alakváltó istennel, Ódin vértestvérével, akivel egymásba szeretnek. Három különleges gyermekük születik, különleges sorsokkal. Az első Hel, aki később az alvilág űrnőjévé válik. A lány felső teste él, de az egyik lába üszkösödik. A második gyermeke Fenrir, a farkas, aki szüleivel úgy beszélget, hogy azok a fejükben hallják a hangját. Harmadikként egy kígyó születik, Jörmungand. A világ végén, Ódin mindent látó szeme elől rejtve neveli őket Angurboda szeretettel, alakjuktól függetlenül elfogadva őket gyermekeinek. Nem is viselkednek szörnyként addig, amíg, az apjuk, Loki nem nevezi őket annak a jelenlétükben. Ezt nem tudják megbocsátani, és valóban olyan szörnyekké válnak, mint amilyennek az apjuk látja őket. Ahogy a boszorkány kezdi visszanyerni látnoki képességeit, rádöbben, hogy az életük veszélyben van. Hamarosan el kell döntenie, hogy elfogadja saját és családja végzetét vagy fellázad és megváltoztatja a jövőt.
Lassan kibontakozó emberi kapcsolatok, érzések mellett izgalmas történések folyama a regény. Az író által megteremtett világ, a mágikus képességek és azok leírásai nagyon szemléletesek. Az északi mitológia napjainkban nem csak az irodalomban, hanem filmekben is hódít.
A szerző, Genevieve Gornichec történész, A boszorkány szíve első regénye. Érdekesség még, hogy a könyv borítója az eredeti kiadás borítója. Az északi mitológiában kevésbé jártasak számára pedig, a könyv végén függelék ismerteti röviden a szereplőket, helyszíneket. Aki szereti a skandináv mitológiát, az elvont, misztikus történeteket, azoknak kötelező olvasmány.
ANA MARÍA MATUTE: MEZÍTLÁBORSZÁG
Ana María Matute spanyol írónő számos díjjal lett kitüntetve élete során. Az írónőről azt érdemes tudni, hogy általában nem túl vidám történeteket ír, gyakran komor és kilátástalan a világ, amit ábrázol, amiben minden bizonnyal nagy szerepe van annak is, hogy a polgárháborút gyerekként élte meg. Édesanyjával sem volt túl felhőtlen a kapcsolata, lázadó természete nehezen viselte a polgári család kötöttségeit, igazán csak a nyári vakációk alatt, valamint a fantáziájában elmerülve érezte magát otthon. Egy azonban minden írásában közös: az elesett, egyszerű emberek iránti szimpátiája.
A Mezítlábország mindennél fontosabb témával foglalkozik: főhőse, Gabriela magányos és szomorú gyerek, s azon töpreng, szereti-e őt egyáltalán valaki. Kaland egy menedékben, egy képzeletbeli világban, ahol varázslatos növények, számemberek és törpeceruzák között nincsenek félelmek, ahol egy elveszett kislány megtanulhat örülni. Sajnos rengeteg gyerekkel előfordul, hogy magányos, szomorú, kívülállónak érzi magát, mert valamiben más, mint a többi gyerek körülötte. A Mezítlábország című kisiskolásoknak és kamaszoknak szóló történet főszereplője, Gabriela is egy ilyen gyerek. Rendszeresen elvesztette fél pár cipőjét, mindig kicsit kilógott a társai közül, ráadásul anyja fiút akart és sokszor éreztette vele, hogy suta, furcsa, bosszantó, ami miatt félénk, bátortalan és egyre visszahúzódóbb lett. Ráadásul szinte állandóan azon járt az esze, hogy szereti-e egyáltalán valaki. Nem meglepő, ha ilyen körülmények közül inkább a saját fantáziavilágába menekül. Aztán ez a szomorkás történet egy varázslatos mesébe fordul át, amikor a legújabb cipőelhagyás után egy csodás másik világba kerül. Van ott egy titokzatos Tükör, páratlan, képzelt virágok, egy különleges Öreg Tölgy és még számtalan varázslatos dolog, mint a törpeceruzák, a számemberek. Ez egy olyan világ, ahol Gabriela rátalál a boldogságra, megtalálja önmagát. A varázslatos történet egyszerre idézi meg az Alice Csodaországban s az Andersen-mesék bánatos hangulatait és különös tárgyait az Öreg Teáskannától a Kis Fekete Serpenyőig.
Egy klasszikus spanyol ifjúsági regény mindenkinek, aki valaha elhagyta a cipőjét.
GUILLAUME MUSSO: A SZAJNAI ISMERETLEN
Napjaink egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb regényírója Guillaume Musso. Regényei egyik részében a misztikus, romantikus vonal dominál, a másik felében a krimi.
A szajnai ismeretlen ízig-vérig Musso krimi. Egy elképesztő alapötlet, izgalmas nyomozás, lendületes stílus és sok helyszín és szereplő. Egy furcsa eset bontakozik ki előttünk. Egy viharos téli éjszakán egy fiatal nőt húznak ki a Szajnából. Meztelen, a nevére sem emlékszik, de él. A Párizsi Rendőrkapitányság ügyeletére viszik, ahonnan néhány óra múlva megszökik. A DNS-teszt és a fotók alapján nem más, mint Milena Bergman, a híres zongoraművész. Csakhogy ez lehetetlen, Milena több mint egy éve repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt, holttestét azonosították és eltemették. A történetbe egy mitológiai szálat is belevitt az író. A Dionüszosz kultusz újraéledése nyomán bekövetkező gyilkosságok megdöbbentő irányba viszik a nyomozást, miközben belepillanthatunk az ókori görögök életébe, az ókori színházak működésébe is. Raphael, a lány egykori vőlegénye és Roxane, a nemrégiben félreállított rendőr szenvedélyesen veti bele magát a nyomozásba, próbálnak fényt deríteni a rejtélyre. Egyre több részlet kerül napvilágra, sorsok fonódnak össze, nehezen oldódó gyermekkori traumák sejlenek fel. A Mussotól megszokott csavaros, szövevényes, izgalmas történetet olvashatunk. A fordulatos, lendületes, pergő események sorozata végig fent tartja a feszültséget. Kíváncsiságunk nem lankad, lélegzet-visszafojtva várjuk a végkifejletet. Musso rajongóknak kötelező olvasmány.
BUCSI MARIANN: ÉBREDÉS
A párkapcsolati erőszak egy szisztematikus magatartás, melynek célja a másik ember feletti (teljes) kontroll és hatalom megszerzése. Ebbe az erőszakos magatartásba többféle viselkedésforma is beletartozik, melyeket a bántalmazó fél felváltva használ, hogy hatalmat szerezzen és gyakoroljon a partnere felett. A bántalmazó párkapcsolat során az erőszak egyre fokozódik. A kapcsolat elején sokszor enyhébb, vagy nehezebben felismerhető erőszak van jelen, mely később, ahogy az áldozat egyre kiszolgáltatottabbá válik, súlyossá fokozódik. A kapcsolat elején megjelenő hatalmi különbség – az, hogy a férfi dominánsan viselkedik a nővel – azért is nehezen felismerhető, mert illeszkedik a társadalom által elvárt nemi szerepekhez.
Milyen egy tipikus áldozat?
Gyermekkorában arra szokatták, hogy kételkedjen érzéseiben. A tipikus áldozat a saját családjában gyerekként olyan világban élt, amelyben a felnőttek rosszul használták a gyerek fölötti hatalmukat, a gyermek érzéseinek jó részét környezete sem megerősíteni, sem elfogadni nem tudta. A nők apja sokszor közömbös volt, nem volt jelen a család életében, esetleg maga is dühöngésre hajlamos férfi volt. Az áldozatok többsége gyerekként nem látott modellt egy egészséges párkapcsolatra s jó kommunikációra, valamennyiüknél szóbeli bántalmazás előfordult gyermekkorban. A gyerekkori élményeknek azonban volt együtt érző tanúja (pl. egyik nagymama, idősebb testvér), aki által kialakult az a tudás, hogy valami nincs itt rendben, s saját maga szenvedést él át. Mivel az áldozatgyerek szemében a hatalommal bíró felnőttekben nem lehetett hiba, így az a vélekedés alakulhatott ki a gyerekáldozatban, hogy vele van a baj (pl. az önkifejezése módjával, vagy az érzéseivel, esetleg a világról szerzett tapasztalataival). Gyerekkorában arra nevelték, hogy ne értse meg az érzéseit, s ne ismerje fel igazságot (pl. mi a bántás). Így nem elég erős önértékeléssel, önbizalommal rendelkezett a későbbiek folyamán felnőttként sem. Nem helyesen mérte fel az emberi kapcsolatokban, hogy mi is a szenvedésének az oka. Könnyen elhitte társának, hogy akaratlanul olyat mondott vagy tett, ami társának éppúgy fáj, mint ahogy neki fájt társa viselkedése.
Milyen egy tipikus bántalmazó?
A tipikus bántalmazó szintén egy olyan világban nőtt fel, ahol ugyanúgy a mások feletti hatalom és a szóbeli erőszak volt az uralkodó elv. Őt sem értették meg gyermekkorban, s nem fogadták el az érzéseit. Az áldozattól eltérően azonban élményeinek nem volt együttérző tanúja, így arra a következtetésre juthatott, hogy semmi gond sincs azzal, ami vele történik, s ezáltal az ő fájdalmas érzéseinek sem szabad létezniük (azaz ezek elnyomás alá kerültek az elméjében).
Az ember önmaga feletti uralma az ember valódi érzéseinek ismeretéből fakad. Mivel a bántalmazó ezzel nem rendelkezik, folytonosan a másik feletti uralkodást keresi. Ha bánthatja partnerét erősnek, fontosnak, s felsőbbrendűnek hiheti magát. A versengés része a bántalmazó világképének, mivel fenyegetésnek vagy versenyhelyzetnek éli meg, ha bármilyen eredményt ér el partnere, mivel személyes jólléte a másik felett aratott győzelem érzéséből ered. Nem fogadja el őt egyenlő félként, mert partnere egyenlőségét saját alsóbbrendűségeként élné meg. A bántalmazó ellenfélnek tekinti a partnerét.
Pontosan ilyen személyiségekről szól Bucsi Mariann első regénye, amely valódi ébredés lehet sokak számára. Vajon a főszereplőnek sikerül-e az, ami a legtöbb bántalmazott nőnek soha? El tud indulni az új élete felé, vagy még azelőtt férje áldozatává válik, hogy egyáltalán megpróbálhatná?
Ez a regény kétféleképpen is ébredés. A felismerés és a kiút. Egy borzalmas gyerekkor öröksége, a szeretetre éhes, önbizalomhiányos lélek, ami kifejezett célpont lehet egy pszichopata férfinak. A mű bántalmazó kapcsolatról szól, és arról, hogy miként lehet ebből kiutat találni, ha lehet egyáltalán. És ha igen, milyen életet élhet a jövőben a bántalmazott és mennyi idő kell ahhoz, hogy feldolgozza az őt ért erőszakot.
Igaz-e hogy amit kisgyermekként látunk az nagyban meghatározza az életünket? A szeretet apró morzsáiért képesek vagyunk bármit elviselni? Fizikai és szóbeli erőszak sokasága található meg a történetben, és nem csak a test sérül, hanem a lélek is darabokra szakad. Meg kell mutatni a világnak, hogy igenis vannak ilyen kapcsolatok, és ha szemet hunyunk azzal legitimizáljuk a bántalmazást.
