A gyermek-és ifjúsági részleg olvasói nem csak az általános iskolás korosztályból kerülnek ki, a legkisebbek is megtalálják nálunk a nekik tetsző lapozgatókat, zenélő, csicsergő könyveket, színes illusztrációs mesekönyveket. A beiratkozás ingyenes, melyhez diákigazolvány vagy személyi igazolvány, valamint szülői aláírás szükséges.
Gyűjtőkör,gyűjtemény:
Általános gyűjtőkörrel gyarapítjuk könyvtárunkat, a lehetőségeket és az igényeket figyelembe véve. Az ifjúsági részleg állománya megközelítőleg 15000 kötet,
melyet több nagy egységre osztva helyeztünk a szabad polcokra. A szépirodalmi műveket a könnyebb tájékozódás érdekében
további csoportokra bontottuk:
-
- képeskönyvek
-
- mesék
-
- gyermekversek
-
- ifjúsági regények
-
- kötelező és ajánlott irodalom
- képregények
A gyerekek olvasás iránti érdeklődésének felkeltése érdekében hoztuk létre a mese, regény és ismeretterjesztő polcok elején található „Új könyvek” polcát, melyen kiállításszerűen felállítva kínálják magukat a legújabb könyvek.
Külön került elhelyezésre az egyre gyarapodó képregénygyűjteményünk, melyben megtalálhatóak a klasszikus képregények mellett a szintén divatos Manga, Anime is.
A gyerekeknek szóló folyóiratok:
-
-
Csodaceruza,
-
-
-
Dörmögő Dömötör,
-
-
-
Garfield,
-
-
-
Kabóca,
-
-
-
Szitakötő,
-
-
-
Tücsök
-
Minecraft Magazin
-
Kreatív Gyermek
-
-Olvasóterem:
Az ifjúsági részleg is rendelkezik külön olvasóteremmel, amelyben az ismeretterjesztő könyvek (lexikonok, enciklopédiák, szótárak, tudományos-ismeretterjesztő művek) találhatóak.
-Gyerekkuckó:
A legkisebbek számára külön kialakítottunk egy sarkot, ahol a leporellók és „zenélő” könyvek lapozgatása mellett lehetőségük van a gyermekeknek rajzolni, színezni, és egyéb játékokkal játszani, babzsákokon hemperegni.
-Szabadidő:
Ha valaki nem olvasással, böngészéssel szeretné eltölteni a szabad idejét, módja van játszani is. Többféle társasjáték, sakk és kártya áll rendelkezésre.
A képregény
A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el. A képeket rendszerint szöveg egészíti ki, ami általában szóbuborékokban helyezkedik el.
Az amerikai képregénynek két tipikus fajtája van. Az első az úgynevezett képsor, általában három-öt képből álló, csattanóval végződő történet: ez a comic strip (vicces csík), ami napilapok rovataiban, vagy tipikusan vasárnapi mellékleteiben jelenik meg. A másik a comic book (képregény könyv), önálló, általában húsz-harminc oldalas füzetben megjelenő történet.
Amerikai típusú képregények:
DC kiadó kiadványai:Superman, Batman, Joker, Macskanő
Star Wars, illetve a Marvel sorozatok, mint például a Pókember, X-Men, Hulk, Vasember
A legismertebb európai képregények a Lucky Luke, Asterix, Hupikék törpikék, Tintin kalandjai.
Hazánkban is elég korán elterjedt és népszerűvé vált a műfaj, 1954-ben a Pajtás című gyermeklapban megjelenő, Zórád Ernő képregénysorozata a Winnetou az egyik legmagasabb színvonalú magyar képregény volt.
Könyvtárunkban külön polcot szenteltünk az immár jelentősen felszaporodott képregény állománynak. Várunk minden gyermeket és felnőttet a legújabb, valamint retro képregényeinkkel egyaránt.
Mangák a könyvtárban:
A manga a japán képregények elnevezése.(man: humoros, ga: kép) A japánok már a 12. század óta rajzolnak ilyen képregényeket szórakozás és szórakoztatás céljából.
A mangák általában fekete-fehérek, de vannak amiket utólag kiszíneznek.
A hagyományos képregények és a mangák között sok különbség van, de a legfontosabb talán az, hogy az európai képregények döntő többsége gyerekeknek íródott, míg a mangák közül minden korosztály megtalálhatja a neki valót. Ebben segít, hogy a mangákat hagyományosan nem és korosztály szerint csoportokba rendezik.
Milyen típusú mangák léteznek?
Komodo (jelentése: gyermek): ezek a történetek a legfiatalabb korosztálynak, a gyerekeknek szólnak, és általában fontos szerepet kap bennük a család, de nem ritkák az aranyos kedvencek sem. Ebbe a kategóriába tartozik például a Pokémon.
Shounen (fiú): fiatal fiúknak szóló manga, aminek általában egy fiú a főszereplője, gyakran sportoló vagy harcos, aki különböző kalandokon megy keresztül. Ezekben a mangákban általában fontos szerepet kap a bátorság, barátság és a bajtársiasság. Ebbe a csoportba tartozik például a Naruto.
Shoujo (fiatal hölgy, kislány): a shounen lány párja, általában fiatal lányoknak szól, leggyakoribb témája a szerelem, de gyakran megjelenik a dráma, a történelem és a fantasy műfaja is a történetekben, tehát eléggé széles palettán mozognak ezek a mangák. Ilyen például a Nana.
Seinen (fiatalember): felnőtt, 18 és 30 év közötti férfiaknak szól, de vannak olyanok is, amik az idősebb üzletembereket célozzák meg. Általában komoly, szomorkás hangvételűek.
Mahou Shoujo (mágikus lány): a shoujo mangák egyik fajtája, ezekben a történetekben a főszereplő lány mágikus képességekkel bír, általában képes az átváltozásra, és célja a Föld megmentése valamilyen katasztrófától.
Mecha: óriásrobotokat szerepeltető mangák.
Moé: olyan mangák tartoznak ide, amelyekben nagy hangsúlyt kap a cukiság: a főszereplők általában nagyon pajkosak és/vagy cukik.
Hogyan olvassunk mangát?
A mangák olvasása teljesen eltér az itthon megszokott könyvek olvasásától, ugyanis a japánok jobbról balra olvasnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy mangát fogunk a kezünkbe, akkor hátulról kell elkezdenünk, és visszafelé lapozni. Egy képkockán belül pedig fentről lefelé, majd balról jobbra kell haladni a szövegbuborékokon.
A mangákból készült rajzfilmeket és sorozatokat animéknek nevezzük. Természetesen ezek is sokféle műfajban készülnek, és nagy népszerűségnek örvendenek Japánban. A legtöbb sikeres mangából előbb-utóbb anime is készül – a rajongók legnagyobb örömére.
Könyvtárunkban is megtalálhatóak a mangák, egyre szaporodó számuk és népszerűségük miatt külön polcra rendezve. Várunk minden érdeklődőt böngészni.
Diafilmek a könyvtárban
2024-ben 70 éves a diafilm!
Magyarországon valószínűleg nincs olyan felnőtt vagy gyermek aki ne látott volna már diafilm vetítést.
A vetítés, a falon megjelenő árnyképek szemlélése nem új találmány, a kínaiak és a keleti népek már évezredekkel ezelőtt szórakoztatták egymást árnyjátékokkal, árnyakat vetítő tárgyakkal. A középkorban ismeretes volt egyes történetek képsorokban történő ábrázolása. A vásárok forgatagában találkozhattak a képmutogatóval, aki vászonra festett képek sorozatával szórakoztatta a bámészkodókat, a történeteket szöveggel kísérve.
A 18.-19. században az optikára épülő újfajta látványosságok lassan kiszorították a képmutogatót. A panorámás bódéban nagyítóüvegen keresztül képek voltak láthatók, megjelenítve a képeket kísérő rövid feliratot is.
Az 1950-es évek elején a film-diapozitívok végleg okafogyottá tették az üveglemezeket, a diavetítés pedig vásári látványosságból az oktatás és népnevelés egyik tudatos pedagógiai eszközévé vált.
A lángmentes film bevezetése tette lehetővé a Lemezárugyár mesevetítőjének megjelenését, ezzel egyidejűleg a diafilmek otthoni használatát, és kezdetét vehette a vetítés máig tartó sikertörténete.
1954-ben megalakult a Magyar Diafilmgyártó Vállalat. Az ismeretterjesztő diafilmeket az 50-es évek elején a napi politika szolgálatába állították. A korra jellemző cím például az Asszonyok, lányok, gyertek traktorosnak!, de az iskolai oktatáshoz is több, mint 300 tantárgyi képsorozat készült el.
A vállalat működésének első évtizedei alatt mintegy 4000 kiadvány született. Szinte nincs olyan témakör, amelyhez ne készült volna diafilm, ezeket oktató szándékkal vetítették előadások, tanórák keretében, más részük otthoni használatra készült. Közös bennük, hogy mindegyiküket áthatja a politika és a népnevelő szándék, legyen szó képzőművészetről vagy divatról.
A mesediafilmek a műfaj jellemző darabjai, lényegében ma egyet jelentenek a diafilm fogalmával. A mese- és ifjúsági irodalom klasszikusait feldolgozó adaptációk a jellemzőek. Az ifjúsági regények és mesék diaváltozatának illusztrációit a legnagyobb hazai képregényrajzolók készítették, olyan ízlésesen, hogy képeik közvetítik az irodalmi művek hangulatát, így az erős tömörítés miatt sem vész el az eredeti mű varázsa. A hagyományos tempera és akvarell képek mellett egyre nagyobb számban jelennek meg más technikák, például bábok. Könyvillusztrátoraink legjobbjai is helyet kaptak az alkotók közt, többek közt F. Győrffy Anna, Réber László.
A 90-es években jelentkező hullámvölgy után, a diafilm újjáéledt, teljesen új történetek kerültek diaváltozatban a boltokba: a Bogyó és Babóca sorozat nagymértékben hozzájárult az érdeklődés feltámadásához. Azóta a kortárs magyar irodalom számos meséje is helyet kapott a diafilm palettán, Rumini, Maszat és a Kuflik is felsorakoztak Süsü, Boribon, Vízipók mellé a mesehősök sorába. Manapság évente legkevesebb hat új diafilm születik.
De hogyan is készül a diafilm?
-A Diafilmgyártó Kft. szerkesztőségében történik a mese kiválasztása, előkészítése
-A Magyar Filmlaborban történik a tényleges filmreírás.
-A fénymegadó egy optikai és videós rendszer segítségével beállítja a színek egyensúlyát, ami egy lyukszalagon jelenik meg, elkészül a kopírszalag.
-Ezt követően történik a sokszorosítás. A vegyszereken és mosásokon átfutó szalagokat szárítják és elkészülnek a kópiák, több száz méteres tekercsekben.
-A nagy tekercsekből a mai napig kézi munkával vágják le mese hosszúságúra a filmet, az olló jelzi a helyet ahol két kópia közt el kell vágni a szalagot-ezt látjuk a mese végén. Így kerül dobozkákba, majd címkézés után a boltokba a diafilm.
A diafilmek értékét külön emeli, hogy ma már kizárólag Magyarországon gyártják őket.
A diavetítés, mint műfaj létjogosultsága a mai digitális korban is indokolt, a kisgyermek igényeihez, ritmusához igazítható történetmesélés, az élő szó varázsa, az együtt töltött idő mind olyan jellemzője a vetítésnek, amire minden családnak szüksége van.
Könyvtárunkban is számos diafilm közül lehet választani. Érdemes figyelni kiírásainkat, meghívóinkat kézműves foglalkozásainkra, szünidei programjainkra, mesedélelőttjeinkre, mert majd minden esetben diafilm vetítéssel együtt járnak programjaink. Igény szerint óvodás, iskolás csoportoknak, akár könyvtárba látogató gyerekeknek is vetítünk a gyermekrészlegen. A kiadó szlogenjével élve:
Fedezd fel újra és újra!
